A smaragd ékszerészeti neve a berill kő zöld változata és a legmegbecsültebb drágakövek egyike. A berill színe rendkívül változatos. A legértékesebb a tiszta zöld színű smaragd, amelynek színárnyalata a fűzöld és az almazöld között van. Ez a szín annyira jellemző, hogy a zöldnek ezt az árnyalatát éppen a smaragdról smaragdzöldnek nevezzük. Gyönyörű zöld színe a benne lévő krómtól és vanádiumtól származik. A teljesen átlátszó és hibátlan smaragd rendkívül ritka. A legtöbb esetben apró repedések teszik zavarossá, de apró zárványok, főképp csillám pikkelyek is gyakoriak benne. A köveket ezért gyakran olajozzák, hogy megtöltsék és eltüntessék a repedéseket és így szebb színűvé váljanak. Lépcsős csiszolást alkalmaznak rajtuk, ami smaragdcsiszolás néven is ismert. A legkorábbi ismert bánya Kr. e. 2000-ből Egyiptomban található.
A smaragd valószínűleg a görög "smaragdos" szó után kapta a nevét. Ami nagyjából annyit jelent, hogy „minden kövek zöld istennője”.
Sok ezer év óta keresett drágakő volt a smaragd az ókori görögöknél és a rómaiaknál. Ugyanolyan értékesnek számított, mint a gyémánt. Az egyiptomi múmiák szarkofágjaiban is megtalálták. A múmiákat is ékesítették velük, de pompeji és herculaneumi ékszerleletekben is fellelhetőek szép számmal smaragdok. Plinius (Caius Plinius Secundus isz.23-79) szerint "a smaragd nézésében a szem nem fárad el soha". Talán ezért lehetett, hogy Néró (isz.37-78), a római császár, csiszolt smaragd korongokon át nézte a gladiátorok halálos játékát.
|
Kleopátra egyik bányája |
Kleopátra legkedveltebb drágaköve szintén a smaragd volt, ami saját bányáiból származott. A bányák pontosan a sivatag közepén találhatók messze Caioro-tól dél keleti irányban. E régi bányákat 1816-ban az egyiptomi alkirály kutatta fel. Expedíciót küldött ki, amelyen sikerült is a bányákat megtalálni. Ezek részben Jabel-Zabarah vidékén, Kosseir-nál (Al-Qusair) a Vörös tenger partvidékén, Asszuán-tól (Aswan) keletre, részben pedig, Jabal-Sukayt környékén voltak. Nem sok maradt meg mára a drágakövektől. Egy két darab a British Museum egyiptomi kollekciójában van bemutatva és van még egy kevés római ékszer is a múzeum tulajdonában, ami Kleopátra bányájából való smaragdot tartalmaz. Több száz évvel később már csak gyenge minőségű köveket találtak és mára már ezek a bányák el étéktelenedtek. Nem hoz többé hasznot, így csak történelmi érdeklődéssel bírnak.