Egy uralkodónak a legfontosabb feladati közé tartozik a királyi megjelenés, amihez nélkülözhetetlen eszközei az öltözékén kívül a koronája és a hatalmi jelképinek viselete a reprezentációi során. Az alattvalóinak és esetleges nagybecsű vendégei előtt mindig viselnie kell őket és bizonyítania kell felsőbbrendűségét általuk, jelen esetben a fáraónak az isteni származását. Korona és királyi jelképek nélkül egy uralkodó nem ér semmit, ezeknek a tárgyaknak rendkívül nagy jelentőségük van az uralkodás során.
A következő sorokban mutatnám be Egyiptom koronatípusait és hatalmi jelképeit, mert úgy vettem észre, erről a témáról kevesen írnak, pedig nagyon érdekesek ezek az eszközök.
A fehér korona Felső-Egyiptom uralkodójának hatalmi szimbóluma. Egyiptomiul a neve hedjet. Körülbelül 63 cm magas süvegszerű, ezüstlemezekből készült. A korona bal és jobb oldalát Egyiptom több évezredes történetét elmesélő motívumok díszítik. A korona elejét egy felfújt nyakú támadó állásba lendült kobra (ureusz kígyó) díszíti, amely a királyság intézményének isteni mivoltát emelte ki.
A vörös korona a deshret Alsó-Egyiptom, a Delta-vidék fölötti hatalmat megtestesítő szimbólum. A két hatalom egyesítésével és a koronák egyesítésével jött létre, mely Alsó és Felső Egyiptom közös jelképe a kettős vagy más néven dupla korona a pschent lett. Az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550-1070) azonban már két állatfej ékesíti a kettős koronát. Az egyik egy kígyó (Uadzset), a másik pedig a keselyűfej (Nehbet). E két istennő a két országrész (Alsó- és Felső-Egyiptom) védelmét biztosította.
Hétköznapi korona a nemes. Ez egy csíkos fejet takaró szövet. A füleket szabadon hagyja, takarja a nyakat hosszan copf szerűen összekötve és elöl fülszerű lebenyek lógnak le a vállakon. A korona elején kobra, később pedig keselyűfej került. Tutanhamon (XVIII. dinasztia) hordta ezt a típusú koronát, II. Ramszesz azaz Nagy Ramszesz (XIX. dinasztia), pedig később a két koronát, a nemes-t és a kettős koronát összevonta, egymásra tette. Bizonyítja a szobra az Abu Szimbel-i templom előtt.
 |
| Tutanhamon |
 |
| II. Ramses |
A khepresh egy harci korona. Az uralkodó elsősorban akkor viselte, ha harcba szállt az ellenséggel, de ceremóniákra is feltették. Ez egy kék színűre festett, anyagból vagy vastag bőrből készített sisak volt. A sisak elejét egy kis arany napkorong és természetesen egy ureusz kígyó.
A nehbet a keselyűkorona és egyben az ókori egyiptomi vallás egyik istennője. Keselyű formában tisztelték, Felső- Egyiptom védőistennője, így az egész ország egyik védelmező istensége volt. A IV. dinasztia végén jelenik meg a királynék keselyűdíszes fejéke, ami a ptolemaida korig megmarad. Kleopátra is ebben az időszakban uralkodott, ahogy az az első cikkekben olvasható volt. Nehbet-tel azonosítják a királynét. Nehbet egy város is, mely az istennő kultuszközpontja volt. Így az istennő az országrész egyik jelképévé vált, tehát a királyi jelképek közé is sorolható a keselyű.
A koronák közül említésre méltó még az amon-korona egyike, ami Nefertiti királynő (Ehnaton fáraó felesége) koronája a XVIII. dinasztiából, akit hívnak még Nofretétének és Nofertitinek is. Ismert mellszobra lenyűgöző alkotás a látványos koronájával. Ez egy magas, hengeres kék korona körbefogva egy szalaggal, amin többszínű drágakövek díszelegtek, közepén ureusz kígyóval.
 |
| Nefertiti |
 |
| Nefertiti rekonstrukció |
Hatalmi jelképek:
Pásztorbot és korbács
A fáraó hatalmi jelvényei között kivételes fontossággal bír az a két eszköz, amelyek nélkül a király képmását az egyiptomiak szinte nem is tudták elképzelni. Az egyik a pásztorbot az az ősi szerszám, amelynek segítségével a birkákat, kecskéket terelő juhászok elkapták a juhok egyik hátsó lábát. A királyi jogarrá nemesedett pásztorbotot az egyiptomiak heqat-nak nevezik. A pásztorbotból azért lett uralkodói jogar, mert a fáraó úgy vezeti a népét, mint a pásztor a nyáját.
A másik jelvény, amelyet mindig csak a heqat párjaként ábrázoltak, a korbács a nekhakha. Ezen eszköz még hétköznapibb eredetű volt. A közel-keleti országokban elterjedt a ló farkából készített és rövid nyélre szerelt légycsapó.
Buzogány
II. Skorpió (Skorpió király) az ókori Egyiptom korai korszakának egyik uralkodója volt. A protodinasztikus kor "nulladik" dinasztiájában élt és uralkodott. Személye mindössze egy templomi ábrázolásról ismert. Az ő jelképe volt a buzogány, amely mészkőből készült és szertartási ábrázolások borították sok hieroglifával. Ez egy igen hatásos kézifegyver is volt és megkérdőjelezhetetlen hatalmát „jogar” formájában szimbolizálta. A buzogány előkerült egy ásatáson a Nílus-völgy első ismert templomából, de az alsó része hiányzik. A kő buzogányfejen ábrázolt hieroglifák egyik értelmezése alapján Skorpió indította meg az Alsó-Egyiptom elleni hadjáratot, ami végül Narmer fáraó alatt Egyiptom egyesítéséhez vezetett az I. dinasztiában, bár ez a téma nagyon vitatott, mert Meni vagy görögül Ménész fáraó neve is felmerül ez esetben.
