A fáraónő személye

A Ptolemaioszok idején a vallási élet központi alakja továbbra is az istenek és az emberek között közvetítő király volt. Az egyiptomiak világképében a királyt nem egy személyben tisztelték, hanem mint a benne lakozó isteni rőt. Az uralkodó isteni átlényegülése csak halála után kezdődött. Fontos volt, hogy ezt az egész rendszert összhangba hozzák a görög hitvilággal, mert az ő királyaik és királynőik már életükben istenek voltak. A Ptolemaioszoknak három évszázadon keresztül sikerült ezt a két vallási rendszert egymáshoz illeszteniük.

Kleopátra egyszerre volt egyiptomi fáraónő és görög királynő. Görög nevet is viselt, görögül anyanyelvi szinten beszélt és írt. Számtalan ránk martad papirusz bizonyítja, hogy uralkodása idején a politika és a közigazgatás nyelve a görög volt, Kleopátra a görög Alexandriában élt és uralkodott. A Ptolemaioszok királysága görög királyságként élt tovább, ugyanúgy ahogy Nagy Sándor más utódállamai.

Kleopátra ismerte az országa nyelvét míg a többi elődje sajnos nem.

Bronz Kleopátra érme

Plutarkhosz így ír erről:

"Merő gyönyörűség volt hangját már csak hallani is, nyelvét, mint valami több húrú hangszert könnyedén használt bármilyen nyelvjárásban amelyben éppen akarta. Csak ritka esetben volt szüksége tolmácsra. Amikor barátokkal találkozott a hozzá intézett kérdésekre mag adta meg a felelete, így a hébereknek, araboknak, szíreknek. Mondták, hogy még a felsoroltaknál is több nyelven tudott, pedig királyi elődjei még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy megtanulják Egyiptom bennszülött lakosságának a nyelvét, sőt egyesek elfelejtettek még makedónul is."

Vizsgáljuk meg Kleopátra szépségét, vonzerejét, ugyanis a következő fennmaradt idézetek, pénzérmék, és a leghíresebb szobrok ábrázolásával igen más képünk alakul ki róla.

Cassius Dio írása:

"Párját ritkítóan szép nő volt, aki akkortájt fiatalsága teljében különösen nagy hatást gyakorolt az emberekre. Igen választékosan beszélt és nagyon érett ahhoz, hogy bárkit megnyerjen magának rögtön az első találkozáskor. Jó volt ránézni, és hallgatni őt, és ezzel mindenkit, még egy érettebb korú, szerelemmel már régen betelt férfit is bűvkörébe tudott vonni."

Tehát Dio fontosnak tartja kiemelni Kleopátra báját, ezzel szemben Plutarkhosz visszafogottabban mesél. A tudósok az ő leírását tartják a legmegbízhatóbb forrásnak.

"Azt mondják Kleopátra szépsége önmagában nem volt felülmúlhatatlan, és nem is ezzel ejtett rabul bámulóit, de mindenki aki együtt volt vele megérezte a belőle áradó ellenállhatatlan kisugárzást. Egész lénye lenyűgöző beszédmodora, vonzó, ízléses viselkedése mély nyomot hagyott partnerében. Merő gyönyörűség volt hangját már csak hallgatni is."

VII. Kleopátra - ismeretlen akotó

Ahogy említettem már a szobrokon és érméken egyszerűen ábrázolták. A leghíresebb szobor róla a Berlini Városi Múzeum Ókori gyűjteményében tekinthető meg. A szobron azonnal feltűnik a nagy és egyenes orra ami egyáltalán nem áll neki rosszul (de a nagy orr a görög népre jellemző is). A hullámos haja egyszerű kontyba van fogva, és tekintete inkább szerény és visszafogott.

Egy Alexandriai bronz érmén is egyszerűen ábrázolják.

Lehetséges lenne, hogy az a Kleopátra, aki képes volt rabul ejteni a kor két legnagyobb római férfiját (akiknek pedig igazán volt tapasztalatuk a szebbik nemmel kapcsolatban) teljesen átlagos külsővel bírt?

A lényeg, hogy öntudatosan viselte szépségét. Talán pont ez kölcsönözte neki azt a bizonyos különös bájt. Ahogy Plutarkhosz írta: még Octavianusszal folytatott beszélgetés közben sem hunyt ki bája és csábító ereje. (Pedig őt igazán nem viselte el.) Mindig dölyfösnek, kihívónak, és kívánatosnak mutatkozott és éreztette mindenkivel, hogy ő felette áll környezetének. 

Uralkodási stílusára jellemző még, hogy példátlan határozottsággal és energiával tudott döntéseket hozni, átlag feletti intelligenciája volt - ami az elődjeiről nem volt elmondható- és kiválóan ismerte az egyiptomi görög és egyéb alattvalói nyelvét. Az is el kell, hogy mondjam még, hogy elég kegyetlen királynő volt. Apja uralkodása alatt igen sok kegyetlenséget és halált látott. Ezt meg kellett tanulnia, hogy egyedül ő irányíthasson. Kegyetlenséggel tudta csak megszerezni a trónt testvéreitől legfőképpen Arszinoétól, hisz ő akkor népszerűbb volt így meg kellett tőle szabadulnia.

Az ókorban a trónért minden szörnyűség megengedett volt még a családon belüli gyilkosságok is.

VII. Kleopátra több mint 2000 éve uralkodott Egyiptomban, de az emberiség emlékezetében még ma is úgy él, mint nagy hatalmú királynő, a végzet asszonya és ragyogó stílusikon.

Kleopátra halála

Sajnos a közös nagy dinasztiaalapító terveik Antoniusszal nem úgy alakultak ahogyan eltervezték és szerették volna. Talán Caesearnak kellett volna életben maradnia vagy Antoniusnak győzni és így talán máshogy alakultak volna az események.

A fáraónő hajóhada és Antonius serege vereséget szenvedett a nagy túlerővel és katonai stratégiával szemben, így Octavianus előtt megnyílt az út Alexandriába.

Ezelőtt Kleopátra már mindent elrendezett arra az esetre, ha végleg bekövetkezik a katonai vereség. A palotanegyedben az egyik Ízisz templom mellett már jó előre épített magának egy jó erős sírkamrát, és oda hordatta legdrágább királyi kincseit. Aranyat, ezüstöt, smaragdköveket, lazúrköveket, türkizt, igazgyöngyöket, elefántcsontot, koronázási jelképeit, ékszereit, kedvenc szobrait, tárgyit, ébenfát, fahéjat, tömjént. Egyszóval mindent amit Octavianus meg akart szerezni magának hadizsákmánynak.

A vereségük után Antonius teljesen összeomlott. Nem lehetett hozzászólni, nem hallgatott senkire, nem érdekelte senki és semmi csak a saját kudarca. Kleopátra haragosan bevonult mauzóleumába két kedvenc udvarhölgyével és eltorlaszolta az ajtót. Amikor Antonius tudomást szerzett erről, rögtön a kardjába dőlt, hisz azt gondolta kedvese biztos öngyilkos lett, de nem halt meg, csak erősen megsebesítette magát. Kleopátra ekkor üzent érte, így Antonius szolgáival a sírbolt ajtajához vitette magát. A királynő sajnos nem nyitotta ki az ajtót, hanem egy egészem más furcsa módon juttatta be a szolgálóival a vérző szerelmét. A sírbolt egyik ablakán köteleket eresztett le, amivel összekötözték Antoniust és ezen húzta fel szenvedve a három nő. A nép ámulva nézte az eseményeket. Ennél szánalmasabb látványt még biztos nem láttak, hogy egy királynő a haldokló, összekötözött szerelmét szenvedve húzza fel egy ablakból!

Antonius Kleopátra karjaiban vérzett el.

Octavianus ünnepélyesen bevonult Alexandriába a római naptár szerinti sexilis hónapban amit róla a későbbi Augustus császárról neveztek el augusztusnak. Ez is mutatja milyen jelentős volt a Kleopátra elleni háború.

Az egyiptomi népet nem bántotta, csupán az foglalkoztatta, hogy Kleopátra hódoljon be neki és elvihesse magával mint római zsákmányt a kincsivel együtt a nagy győzelmi felvonulásra.

Kleopátra eltemette Antoniust, utána fürdőt készíttetett magának, felöltözött legszebb ruhájába, és elfogyasztott egy gazdag lakomát. Kopogtattak. Az őrök egy falusi embert jelentettek be egy  kosárral amiben szép nagy fügék voltak. Az ember kínálta az őröket, hogy vegyenek belőle, de ők nem vettek, inkább beengedték. A kosárban a fügék alatt egy mérges kígyó rejtőzött. Kleopátrának megint sikerült becsapnia az őröket mint amikor Caesarhoz akart bejutni!

Kleopátra elküldte lepecsételt üzenetét Octavianusnak, amiben az állt, hogy engedje meg neki tisztességes eltemetését Antonius mellett. Azonnal megértette, hogy a királynő élete veszélyben van, és valószínű, hogy öngyilkos lesz. Rohantak a mauzóleumhoz, betörték a kaput és akkor látták, hogy egy arany kereveten fekszik Kleopátra királyi díszben. Udvarhölgyei közül Eirasz haldokolva feküdt lábánál, Kharmion pedig kábultan, elaléltan igazgatta a koronát úrnője fején, míg össze nem esett a kerevet előtt. Octavianus megpróbálta eltávolítani a mérget a fáraónő testéből, de nem sikerült, így feladta. 

Jean Andre Rixens - Kleopátra halála (1874)

Kleopátra testén nagy pompával és királyi szertartással helyezték el Antonius mellé. Szolgái szintén tisztességes temetésben részesültek. Antonius szobrait lerombolták, Kleopátráét a helyükön hagyták. Octavianus a nagy és győztes római felvonulásra csak egy Kleopátra arcképet tudott csak magával vinni.

A királynő halálának eseményit a Plutarhosz leírásból ismerjük és a tudomány ma is ezt a verziót ismeri el hitelesnek.

Antonius és Kleopátra halálával füstbe mentek a jövőre vonatkozó politikai tervek. Ez által a gyerek közül volt akinek sajnos meg kellett halnia és volt aki történelmi mellékszereplő lett.

Kleopátra egy bonyolult ország okos, művelt, megbízható, büszke, erotikus, erős akaratú, könyörtelen, de mégis magával ragadó, céltudatos és rátermett uralkodónője volt! Meg volt benne az a képesség, hogy nehéz helyzetekben határozottan lépjen fel és önmagával szemben is kemény legyen. Nem csoda, hogy mind Caesar, mint Antonius el tudta vele képzelni, hogy van közös jövőjük!

Antonius és Kleopátra

Marcus Antonius (Billy Zane)

Kleopátra és Antonius szerelme a mai napig mindenkit megérint, így rengeteg író megírta már történetüket elsőként Shakespeare. Sok film és könyv is készült belőle hisz szerelmük erős, igazi, és tartós volt. Halálukig tartott.

Caesar meggyilkolása után újra kitört a polgárháború Rómában ezért a három legbefolyásosabb római férfi G. Julius Caesar Octavianus, Marcus Antonius és Marcus Aemilius Lepidus megalapította a triumvirátust i.e. 43-ban. Ezzel a politikai megegyezéssel helyreállították az ország békéjét.

Egy kis kitérő. Octavianus  Caesar unokaöccse. Caesearnak nem volt vér szerinti római fia, ezért örökbe fogadta és végrendeletében rá hagyta Rómát. Ekkor Octavianus 19 éves fiatal férfi volt aki még nem tudta, hogy ő lesz a római történelem egyik legfontosabb alakja, és a Római Birodalom első császára. Agustus néven vonult be a világtörténelembe. Azt tudta még csak, hogy bejelentette igényét az országgal kapcsolatban és felvette fogadott apja nevét.

A triumvirátusból az egyik tag Lepidus elég hamar elvesztette a szerepét, így a két férfi irányított tovább. Leszámoltak Caesar gyilkosaival és felosztották egymás között az országukat. Nyugat Octavianusé lett kelet pedig Antoniusé. Kleopátra számára rögtön világos lett új faladata, hogy jó viszonyt kell kialakítani a győztessel. Apja példájából tudta, hogy nem maradhat ki teljesen a háborúkból, mert Egyiptom sorsa Rómától függött. Kleopátra ekkor önálló katonai lépésre szánta el magát. Erős hajóflottát építtetett. Antonius magához hívatta a fáraónőt, hogy megtudja mégis kinek az oldalán áll. Kleopátra nagyon készült a találkozóra. Már Rómában megismerte Antoniust (még Caesar meghívása alatt) és tisztában volt tulajdonságaival. Megismerte mennyire befolyásolható. Antoniust el akarta kápráztatni, magába bolondítani és saját politikai céljaira felhasználni, azért bevetette minden női csáberejét. El kellett érnie, hogy Egyiptom megőrizhesse függetlenségét, ő maga pedig trónját. Minden cselekedetét előre kiszámította, így erotikus vonzerejét vetett be ellene. Kleopátra hajóra szált és Kis-Ázsia, Tarszosz felé vette az irányt.

Plutarkhosz ezt írja le:

Erósz

"Aranyozott fedélzetű bárkáján bíbor vitorlákkal hajózott fel a Küdnosz folyón. maga Kleopátra arany

hímzésű baldachin alatt feküdt, ugyanolyan díszes öltözetben, ahogyan Aphroditét szokták lefesteni. Oldalán Erószhoz hasonló szép testű ifjak álltak és legezték.

Legszebb rabnői Néreiszeknek és Khariszoknak öltözve álltak a kormányrúdon és kapaszkodtak a vitorlaköteleken. Füstölőszerek bódító illata felhőként terjengett a folyó mentén. Az emberek nyomban ellepték mindkét partot a torkolattól kedve és lejöttek a városba, hogy tanúi legyenek a csodás látványnak. Az agoráról mindenki odasietett és Antonius végül egyedül maradt a kormányzói emelvényén ülve. szájról szájra terjedt a hír, hogy Aphrodité érkezett meg Dionüszoszhoz Ázsia üdvére."

Néreisz

Khariszok

Szókratész szerint a hajóján az edények aranyból voltak és finoman megmunkált drágakövek borították. A falakat arannyal átszőtt narancsvörös szőnyegek fedték. A vacsora végén minden tiszt magával vihette az ételtartót, az étkező edényeket, és az alatta lévő terítőket is.

Mindenki láthatja mennyire értett a hódításhoz. Bevonulása több volt mint egy ügyesen megrendezett csábítási jelenet. Ebből is látszik, hogy nem csak a női szépségét akarta megmutatni, hanem az eszét is, hiszen ezt a bevonulást remekül kitalálta. Egyiptom királynője azért jelent meg Íziszként, mert a találkozás egyiptomi jelentőségét kívánta hangsúlyozni.

Kleopátra nem ment el Antoniushoz, hanem meghívta, hogy látogassa meg őt a hajóján. Egy katonai táborban luxus életet nem lehetett berendezni hosszútávon, így a királynő hamar távozni akart.
Antonius hagyta, hogy Kleopátra elcsábítsa és magával vigye Alexandriába, ahol napról napra hihetetlenül pazar költségekkel rendeztek lakomákat egymás számára. Kleopátra mindig nyújtott Antoniusnak valami új örömet vagy kedveskedést, soha nem engedte el a közeléből sem éjszaka sem nappal, vele tartott mindenhova. Részt vett kockajátékain, ivászatain, vadászatain, végignézte fegyvergyakorlatait. Ezt a léhaságot azért sokáig a királynő nem tűrte, így időnként emlékeztette is hódítóját az eredeti küldetésére. Kleopátra azt akarta, hogy szakítsa meg a kapcsolatot véglegesen Octavianus-szal és forduljon ellene.

Ezért összevesztek, így Antonius visszament Rómába, kibékült Octavianusszal és feleségül vette a húgát Octaviát barátságuk megpecsételésére. Kleopátra vasakarattal fegyelmezte magát, hogy ne gondoljon Antoniusra és távollétében Kleopátra megszületett 2 iker gyermekét egy fiút és egy lányt. Már a névválasztás mutatja, hogy milyen komoly terveket szövögetett, ugyanis a fiút a világhódító Alexandrosz Héliosznek nevezte el a kislányt pedig Kleopátra Szelénének nevezte el. Erre már Róma is felkapta a fejét, ugyanis a gyereke a legfontosabb égitestek a Nap és a Hold nevét viselték.

Antonius 3 év múlva elválik Octaviától és keletre indul vissza szerelméhez. Itt újra feltör a mindent elsöprő visszafojtott szerelmük és ettől kezdve minden csak érzelmeiknek lesz alárendelve, de nem felejtkeznek meg a politikáról. Antoniusnak sok híve maradt Rómában. Tekintélyes polgárok, két konzul, több száz szenátor, így azokat mind odahívták Egyiptomba.

Ez idő alatt még egy gyermek születik Philadelphosz.

Kleopátrát és Antoniust szilád és tartós kapcsolat fűzte össze. A legnagyobb lelki és testi harmóniában éltek. Valószínűleg Antonius meg sem csalta szerelmét, ugyanis monogám beállítottságú volt. Egy ilyen szoros, és mély kapcsolat mellett miért is tett volna ilyet?

Caesar és Kleopátra

 Gaius Julius Ceasar (Cirián Hinds)

Caesar Egyiptomba érkezésével egy olyan történet vette kezdetét, mely bonyolultságával és romantikus szálaival jelentősen befolyásolta az utókor Kleopátráról alkotott képét.

Megismerkedésükkor Caesar már elmúlt 50 éves, Kleopátra pedig csak 21 volt. A római vezért és hőst  intenzív szerelmi élete hírhedté tette. A politikai életben is nagyon vonzó, kellemes férfiként tartották számon emellett bizonyos szempontból veszélyes férfi hírében állt, de ettől csak még vonzóbb lett. Nagy akaraterővel rendelkezett, másképp képtelen lett volna 8 évet megszakítás nélkül eltölteni a barátságtalan Galliában csak azért, hogy presztízsből megszerezze a mai Franciaország egész területét. Képzeljük el a római konzult és imperátort akinek hatalmas fizikai bátorsága volt, maga is jócskán kivette a részét a harcokból, képes volt gyorsan megoldani veszélyes helyzeteket és akiben katonái éveken keresztül bízni tudtak, és aki képes lenyűgözni még Egyiptom királynőjét is!

Kleopátra az elején tisztán politikai érdekből akarta meghódítani Caesart, de valószínűleg nőként sem idegenkedett tőle. Hogy célját elérje kieszelt egy tervet.

A római hadvezér megérkezése pillanatában Kleopátra száműzetése miatt nem Alexandriában volt, hanem Plesztínában zsoldos katonáival. Tudta, hogy el kell jutnia a testőrök által védett római parancsnokhoz az alexandriai királyi palotába ahol Caesar berendezte a  főhadiszállást. Sokféle történet kering, hogy hogyan sikerült kiviteleznie a tervét.

Egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy a tréfás kedvű királynő egy szőnyegbe burkolózott, amit egy barátja, a szicíliai Apollodórosz a vállára vetett, és besétált vele a palotába. Caesar nagyot nézett, amikor a szőnyegből előgurult Egyiptom királynője.A valós történet Plutarkhoszé.

Kleopátra valójában ágyneműtartó zsákba bújt bele, melyet valóban a szicíliai Apollodórosz legkedvesebb segítője vitt, de nem azért, hogy Caesart meglepje (ő ugyanis pontosan tudott érkezéséről), hanem azért, hogy ellenségei (leginkább Potheinosz) figyelmét kijátssza. A polgárháborúban álló város palotájában a testőrség szigorúan őrizte Caesart. Lehetetlen lett volna egy mégoly pajkos királynőnek is zsákbamacskát játszania vele. A történet azonban annyira romantikus, hogy a szépirodalmi művekből és a filmekből valószínűleg nem bírták kihagyni -bár, szerintem ezzel nincs semmi gond-.

Valószínűleg két dolog is imponált Caesarnak. Egyrészt az az övéhez közelálló hatalmas merészség, másrészt a fiatal dölyfös, kihívó, erotikus kisugárzású nő aki mindenkivel érezteti tudja, hogy felette áll mindenkinek és ezzel bizonyítja isteni származását. Ezt a hatást semmi sem bizonyítja jobban hogy pontosan 9 hónap múlva megszületett a kisfiuk Kaiszarion/Caesarion (kis Caesar) akit apjáról neveztek el. Caesarnak nem volt fiú leszármazottja ezért boldogan elismert fiának a kisfiút ami nagy haragot váltott ki az országában és a családjánál, mert nem feledjük, hogy volt felesége (Calpurnia) Kleopátrával folytatott viszony mellett.

Kleopátra mindenben Caesarra támaszkodott. Sokat tanult tőle az uralkodásról és hitt személyes kapcsolatuk erejében. De a diktátornak nem sikerült biztos alapokra helyeznie kormányzati reformjait, és ennek kapcsán meghatározni a fáraónő helyét az állam szerkezetén belül. Hirtelen bekövetkezett brutális halálával Kleopátra teljesen magára maradt. Caesar meggyilkolása után Rómában kitört a polgárháború és ezzel Kleopátra is veszélybe került. Kizártnak tűnt, hogy nőként egyedül uralkodjon, vagyis szükség volt férfi társuralkodóra. Kaiszár fia felvette a XV. Ptolemaiosz nevet és együtt kezdtek uralkodni.

Egy érdekesség. Caesarnak epilepsziája volt és ezt a környezetében élők közül nagyon kevesen tudták róla.

Kleopátra trónra kerülése

Kleopátra trónra kerülése

Kleopátra uralkodásának kezdetén az udvar két legbefolyásosabb alakja a hájas Potheinosz eunuch és Akhillasz tábornok volt. A kiskorú uralkodók gyámjaként ők gyakorolták a valódi hatalmat. Érdekük az volt, hogy a fiatal királynőt gátolják az önálló uralkodásban. Az első egy és fél évben Kleopátra gond nélkül gyakorolta a hatalmát. Azonban egyszerre sikerült Potheinosznak és Akhillesznek felülkerekednie, átvették a hatalmat, száműzetésbe küldték, így Kleopátrának menekülni kellett az országából egy kis időre Palesztínába. Ez idő alatt innen figyelte az eseményeket. Az erős királynő felkészült. Zsoldosokat toborzott maga köré. Ez a feladat nem volt semmi, hisz ne felejtsük el, hogy ekkor 20 éves volt és egyedül neki kellet azt a sok vad és erős férfit összegyűjteni és rövid pórázon tartani. Mivel tudta, hogy ő egyedül a "csordájával" kevés ehhez, ezért Caesar segítségégét kérte, és visszatért Egyiptomba.
Caesar el akarta simítani a két fiatal Ptolemaisz közötti trónviszályt, ezért társuralkodóként visszaültette Kleopátrát öccse XIII. Ptolemiosz mellé a trónra. Arszinoénak pedig odaadta Ciprust, de ez a másik királynőnek nem volt elég. Arszinoé soha nem lett Ciprus kormányzója, helyette összegyűjtötte saját híveiből álló seregét Caesar ellen, de elfogták, meghurcolták, börtönbe vetették és Kleopátra kivégeztette őt. Túl sok mindenben hasonlítottak egymásra, nem jutott hely mindkettejüknek a történelem színpadán. XIV. Ptolemaiosszal nem tudni mi történt, viszont XIII. Ptolemaiosz meghalt egy csatában a trónviszályok idején. Potheinoszt és Akhilleszt Caesar kivégeztette, így szabad lett az út a fáraónő számára, hogy egyedül irányítsa Egyiptomot.

Azért még egy áldozata volt sajnos a trónviszály, és a polgárháború ideje alatt az országnak. Ez pedig, a híres egyiptomi könyvtár épülete. A heves harcok közepette tűz pusztította el. Elégett vele rengeteg pótolhatatlan papirusz tekercs.

Caesar Egyiptomba érkezésével egy olyan történet vette kezdetét, mely bonyolultságával és romantikus szálaival jelentősen befolyásolta az utókor Kleopátráról alkotott képét.

Megismerkedésükkor Caesar már elmúlt 50 éves, Kleopátra pedig csak 21 volt. A római vezért és hőst intenzív szerelmi élete hírhedté tette. A politikai életben is nagyon vonzó, kellemes férfiként tartották számon, emellett bizonyos szempontból veszélyes férfi hírében állt, de ettől csak még vonzóbb lett. Nagy akaraterővel rendelkezett, másképp képtelen lett volna 8 évet megszakítás nélkül eltölteni a barátságtalan Galliában csak azért, hogy megszerezze a mai Franciaország egész területét. Képzeljük el a római konzult és imperátort akinek hatalmas fizikai bátorsága volt, maga is jócskán kivette a részét a harcokból, képes volt gyorsan megoldani veszélyes helyzeteket és akiben katonái éveken keresztül bízni, és aki képes lenyűgözni még Egyiptom királynőjét is!

Kleopátra élete

Kleopátra (Leonor Varela)

VII. Kleopátra Philopatór (Cleopatra Thea Neotera Philopator kai Philopatris) Egyiptom királynője.

Élt i.e. 69.  január – 30. augusztus 12. Született Alexandriában.

Ahogy a római szám is mutatja sok egyiptomi királynőt neveztek így, mégis ő a leghíresebb és mindenki csak Kleopátrának ismeri.

Ő volt a a Ptolemaiosz dinasztia  utolsó uralkodója. Édesapja XII. Ptolemaiosz volt. Édesanyját nem ismerjük pontosan, a történészek régóta vitáznak ezen ezért csak feltevések vannak.

Az apjának két házassága volt, az első felesége volt VI. Kleopátra.

II. Ptolemaiosz uralkodásától kezdve a teljes Ptolemaiosz dinasztia megengedte magának, hogy egyre több hetérát tartson. Az ókori nemes férfiak ezekkel a szép nőkkel biztosították, hogy a lehető legnagyobb eséllyel fennmaradjon dinasztiájuk. Ezért az is feltehető, hogy Kleopátra is egy ilyen kapcsolatból született. Abban az időben ez teljesen természetes és törvényes kapcsolat volt olyannyira, hogy kettő hetérát még köztéri szobron is megörökítettek (a nők alakját csak alsóruha fedte). Persze az édesanya egy ágyas is lehetett, hisz ilyen nőket is tartott az uralkodó és ők ráadásul a palotában éltek vele.

Kleopátrának négy testvére volt: IV. Bereniké, IV. Arszinoé, XIII. és XIV. Ptolemaiosz. A gyerekek a legkiválóbb nevelést kapták, amit elősegített, hogy Alexandriában állt a világ leghatalmasabb könyvtára.

Kleopátra egyenes leszármazottja volt Nagy Sándor tábornokának I. Ptolemaiosz Szótérnek.

Kleopátra, ellentétben a többi Ptolemaiosszal, nemcsak kivételes nyelvtehetségnek bizonyult, hanem törekedett is arra. hogy a görögön és a makedónon kívül Egyiptom lakóinak nyelvét is tökéletesen elsajátítsa. Ez nemcsak az egyiptomi nyelv ismeretét jelentette. Tudott etiópul, héberül, szírül, arámiul, médül, párthusul, sőt, Plutarkhosz szerint még a tróglodütákkal és a núbiaiakkal is meg tudta értetni magát.

Emellett Kleopátra hírneves volt arról is, hogy a háromszáz éve uralkodó Ptolemaiosz dinasztiából elsőként megtanulta az egyiptomi nyelvet.

Élete során többször is volt társuralkodó országa érdekében. Először apja XII. Ptolemaisz oldalán aztán testvérei XIII. és XIV. Ptolemaiosz oldalán (bár más források arról beszélnek, hogy nem voltak megtartva a esküvők) míg később Ceasartól való fia Kaiszarian oldalán.

Szerelmi viszonyt folytatott Ceasarral. Megragadta és megszilárdította hatalmát a trónon, és a Caesar elleni merénylet után alkalmazkodott a megváltozott politikai helyzethez. Kiszemelte magának és bele is szeretett Marcus Antoniusba. Tőle is születtek gyerekei.

Antonius riválisa, Caesar törvényes örököse, Octavianus, Róma erejét Egyiptom ellen fordította.

A bekövetkezett események véget vetettek Kleopátra birodalmának, ő maga öngyilkos lett. 

Öröksége fennmaradt történetének számos, dramatizált formájában.